Termesszen három növényt a szabadban: 10. rész: utóérlelés, tárolás és a maradékok feldolgozása
Elkészültünk! Hónapokig tartó gondozás és hetekig tartó szárítás után végre örülhetünk munkánk illatos gyümölcsének. Ahhoz, hogy a betakarított virágok sokáig frissek maradjanak, megfelelően kell tárolni őket. A kültéri termesztésről szóló sorozatunk utolsó részében megtanuljuk a helyes tárolás módját, elmagyarázzuk, miért fontos a curing, és arról is beszélünk, hogyan hasznosíthatók a betakarítás után megmaradt növényi részek.
Az előző részben megtanultuk felismerni a növények érettségét, és részletesen bemutattuk a betakarítás menetét. Azzal is foglalkoztunk, hogyan szárítsa meg megfelelően a virágokat, hogy ne penészedjenek meg, és a lehető legtöbb terpént, illetve hatóanyagot megőrizzék. A megfelelő tárolással nemcsak megőrizheti a minőségüket, hanem még valamelyest javíthat is rajta.
Curing
A frissen megszárított virágok egészséges színűek és intenzív illatúak. Terpénprofiljuk azonban a magas klorofilltartalom miatt még kissé a szalmára emlékeztethet. A zöld színanyag ráadásul kesernyés utóízt ad. A curing nevű folyamat kifinomultabb, tisztább ízt kölcsönöz a virágoknak; ezt magyarul érlelésnek nevezhetjük.
A curing során a virágokat légmentesen záródó tárolódobozokba helyezik, amelyeket rendszeresen kinyitnak, hogy friss levegő jusson a növényi anyaghoz. A curing általában néhány héttől néhány hónapig tart, ezalatt a virágok klorofilltartalmának egy része lebomlik, az ízük pedig lágyabbá válik.
A klorofill lebomlása mellett a curing során más változások is végbemennek. A terpének – a növények illatanyagai – illékonyak, és némelyikük még nagyon alacsony hőmérsékleten is elpárolog, illetve átalakul. Ezért a virágok terpénprofilja a szárítás, a curing és a tárolás során is folyamatosan változik. Egyes növények illata és íze néhány hét curing után a legjobb, másoknak akár több hónapos érlelésre is szükségük lehet.
Érdekelheti: Curing részletesen
Útmutató a curinghoz lépésről lépésre
Készítse elő a tárolódobozokat: A curinghoz légmentesen záródó üveg-, fém- vagy műanyag tárolódobozokra lesz szüksége. Kerülje az olcsó műanyagokat, mert a növényi olajok hatására lebomolhatnak, és káros anyagokat bocsáthatnak ki. A szárított növényi anyag mennyiségétől függően körülbelül egy literes vagy nagyobb tárolódobozokat használjon.
Töltse meg a tárolódobozokat: Helyezze a megszárított és megtisztított virágokat a tárolódobozokba úgy, hogy azok körülbelül háromnegyedig legyenek tele. Ne nyomkodja össze a virágokat. Közöttük megrekedhet a nedvesség, és megpenészedhetnek.
Tárolás: A megtöltött tárolódobozokat sötét, száraz helyen, legfeljebb 20 °C-os hőmérsékleten tartsa. Mindegyik tárolódobozba tegyen a szárított növényi anyag mennyiségének megfelelő méretű páratartalom-szabályozó tasakot.
Szellőztetés: Az első héten naponta nyissa ki a tárolódobozokat, és hagyja néhány percig szellőzni a bennük lévő növényi anyagot. Lezárás előtt óvatosan keverje át a szárított növényi anyagot, hogy a virágok ne tapadjanak össze. A második héten minden második nap nyissa ki a tárolódobozokat. A következő hetekben és hónapokban hetente egyszer szellőztesse át a szárított növényi anyagot. Minden alkalommal ellenőrizze, hogy nem jelent-e meg penész a virágzatokon.
Hogyan tárolja a virágokat, hogy sokáig frissek maradjanak?
A virágokban lévő terpének és hatóanyagok idővel lebomlanak. Ez a folyamat gyorsabban megy végbe, ha a szárított növényi anyag fénynek, levegőnek és magas hőmérsékletnek van kitéve. Sötét helyen, szobahőmérsékleten tárolva a virágok viszonylag frissek maradnak fél évtől egy évig.
A szárított növényi anyag hűtőszekrényben tovább eltartható, és még tovább, ha lefagyasztja, de ügyeljen a páratartalomra. A fagyasztás csak hosszú távú tárolás esetén ajánlott. Az ismételt fagyasztás és felengedés nagyobb mértékben csökkenti a hatóanyagok és a terpének mennyiségét, mint a szokásos tárolás. Fagyasztóban történő tároláshoz a vákuumtasakok a legalkalmasabbak, mert megakadályozzák, hogy nedvesség jusson a virágokhoz. A lefagyasztott növények akár több évig is megőrzik tulajdonságaikat.
Mi legyen a betakarított növények maradékával?
A virágok kétségkívül a betakarítás legértékesebb részei, de a levelek, a szárak, sőt még a gyökerek is felhasználhatók. A virágzatok tisztítása után megmaradó részek használhatók fel a legtöbbféleképpen. A virágzatokon és azok körül található kicsi levelek ugyanis terpénekben és hatóanyagokban is gazdagok. A tisztítás után megmaradt növényi részek felhasználhatók kivonatok és extraktumok készítéséhez, főzéshez, kenőcsökbe és tinktúrákba, illetve szitáláshoz vagy vizes kivonat készítéséhez.
A nagy levelek nem olyan sűrűn borítottak trichómákkal, mint a virágok, ezért kevesebb gyantát tartalmaznak. Antioxidánsokban, ásványi anyagokban és vitaminokban viszont gazdagok; frissen például salátákba, növényi teákba vagy egészséges smoothie-kba kiválóak. A szárított levelek kenőcsökhöz és tinktúrákhoz is hozzáadhatók.
A növények szárát és gyökerét a legtöbb termesztő kidobja vagy komposztálja. Szinte egyáltalán nem tartalmaznak hatóanyagokat. A gyökerek azonban olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek, ezért kenőcsökhöz és tinktúrákhoz is hozzáadhatók. A szárakból például ötletes dekorációk is készíthetők.
Érdekelheti: Hogyan hasznosítsa maradéktalanul a betakarítás után megmaradt növényi részeket?
Ezzel véget ért a kültéri termesztésről szóló sorozatunk. Reméljük, hogy Ön is élvezte közös utunkat tavasztól őszig. Télen sem szeretne lemondani a termesztés öröméről? A beltéri termesztésről a Neveljen három növényt beltéren című sorozatunkból tájékozódhat. A beltéri és kültéri termesztéssel kapcsolatos további tanácsokért és útmutatókért, valamint a termesztés világának rendszeres híreiért kövesse a Higarden blogját.