Mikorrhiza, avagy magas hozamok vegyszerek nélkül
Tudja már, mi az a mikorrhiza? A szimbiózis, vagyis a mikorrhizagombák és a növények gyökerei közötti kölcsönösen előnyös együttélés. Ezt a figyelemre méltó szimbiotikus kapcsolatot a természetben is megfigyelhetjük. Ha a talajban történő növénytermesztés során alkalmazza az erről szerzett ismereteit, növényei egészen a betakarításig profitálnak belőle, és végül széles mosolyt csalnak az arcára. A fűszernövények, gyümölcsök vagy zöldségek termesztése továbbra is nagy kihívást jelent Önnek? Kezdetben úgy érzi, hogy hiába követi a bevált tanácsokat, és adagolja lelkiismeretesen a tápoldatokat az adagolási táblázatok szerint, növényei egyelőre inkább csak tengődnek, ahelyett, hogy erőteljesen növekednének és szépen fejlődnének? A mikorrhizának köszönhetően minden gyorsan jobbra fordulhat!
A talaj mikroorganizmusaival való együttműködés pótolhatatlan a növények számára. Ezt bizonyítják azok a statisztikák is, amelyek szerint a mintegy 400 000 ezer ismert növényfaj akár 90%-a hagyja, hogy szimbiotikus gombák telepedjenek meg a gyökérzetében. Mikor kezdték alkalmazni ezt a jelenséget a növénytermesztésben? Meglepő módon csak viszonylag nemrég. Bár a 19. század végén A. B. Frank német tudós kísérletei során megfigyelte, hogy az erdei gombákkal együtt, szabadföldön növő fenyők jobban fejlődnek, mint a steril környezetbe ültetett fenyők, több mint egy évszázadba telt, mire a világ tudósai kellő jelentőséget tulajdonítottak a felfedezésének. Legalább az utóbbi években már éppen fordított a helyzet: a termesztők számára elérhetők olyan termékek, amelyek ezt a botanikai jelenséget hasznosítva segítik a termesztett növények és haszonnövények jobb növekedését és nagyobb hozamát.
Miért éppen a gombák?
Mert a növényvilágban nincs párjuk, ha a túlélési stratégiáról és a tápanyagok megszerzéséről van szó a legkülönfélébb környezetekben, beleértve a szélsőséges körülményeket is, a tengerek sós vizétől egészen a sarkvidéki területekig. Ha a végletekig megyünk, kiderül, hogy a tudósok már olyan fajokat is felfedeztek, amelyek képesek túlélni a kozmikus sugárzást! A gombák az úgynevezett heterotróf organizmusok közé tartoznak, amelyeknek – a fotoszintézisre képes növényekkel ellentétben – kizárólag más organizmusoktól kell tápanyagokat szerezniük. Ebből a szempontból a gombák következő csoportjait különböztetjük meg:
- Parazita gombák: ezek a gombák élő organizmusoktól szerzik tápanyagaikat. Ha már a szélsőségeknél tartunk, egyes parazita fajok akár el is pusztíthatják gazdaszervezetüket.
- Szaprotróf gombák: ezek a gombák ezzel szemben elpusztult állatok vagy növények testéből szerzik tápanyagaikat.
- Egyes gombafajok az aktuális szükségleteik szerint képesek „váltani” a fent említett két életmód között.
- Szimbiotikus gombák: ebbe a csoportba tartoznak a mikorrhizagombák is, amelyek közül a termesztők számára a legismertebb a Trichoderma harzianum. Ezenkívül valóban sok mikorrhizagombafajt vizsgáltak már, de közülük csupán 270 él kölcsönös szimbiózisban a bolygón található növényfajok 70%-ával, a kereskedelmi célra termesztett növényeket, például a paradicsomot is beleértve.
Hogyan működik a mikorrhiza?
A növénytermesztés szempontjából a mikorrhiza működésének magyarázatát az úgynevezett endomikorrhizagombákra korlátozzuk. Fontos, hogy éppen ezek képesek kölcsönösen előnyös kapcsolatban élni azoknak a növényeknek a gyökereivel, amelyeket a szabadban vagy otthon szeretnénk nevelni (például különböző gyümölcsök és zöldségek, egynyári növények, füvek, dísznövények, bokrok). A másik csoportot az úgynevezett ektomikorrhizagombák alkotják, amelyek nem hatolnak be a növényi gyökérsejtekbe, és általában például fák közelében fordulnak elő.
A mikorrhizafolyamat kezdetén úgynevezett hifák, vagyis a gombafonalakat alkotó egyes sejtek találhatók, szaknyelven micéliumnak nevezik. Ezek a gombasejtek különbözőképpen nézhetnek ki, de egy közös tulajdonságuk mindig van: a csúcsuk átmérője általában 2 és 10 mikrométer között van. A hifacsúcsra jellemző, hogy utat tör magának a talajon keresztül. A magasabb rendű növények gyökerei felé a növények által természetes módon a talajba juttatott speciális hormonok (az úgynevezett sztrigolaktonok) vonzzák őket. Ez akkor történik, amikor a növény tápanyagai fogytán vannak a talajban, például foszforhiány esetén. A hifák percenként akár 40 mikrométert is nőhetnek, és az „úttörés” során hihetetlen erőt fejthetnek ki. Amint a micélium így eléri leendő gazdanövénye gyökérzónáját, a hifacsúcs ismét arra szolgál, hogy a gombasejtek behatoljanak a gyökerekhez, és megtelepedjenek a növényi sejt fala és membránja közötti térben. Mikorrhizának nevezzük azt a kölcsönösen előnyös folyamatot, amely a növények gyökerei körül zajlik, amikor azok kapcsolatba lépnek egy endomikorrhizagombával. Amint a gomba egy idő után kellőképpen megtelepszik a növény gyökerein, megkezdődik az életfontosságú anyagok cseréje, amely mindkét fél javát szolgálja. Mikroszkóp alatt egyfajta természetes cserekereskedelmet figyelhetünk meg. Mindig ezt mondjuk: a természet zseniális!
TIPPÜNK: Szívből ajánljuk a MYKORIZA premium terméket – 100%-ban organikus, koncentrált por magas mikorrhizagomba-tartalommal (Endo&Ecto), hasznos baktériumokkal, mikroorganizmusokkal és Trichodermával. Bio módon termeszt? Olvassa el a külön cikkünket az Organics Nutrients márka összes érdekes termékéről!
A mikorrhiza pozitív hatása a növények fejlődésére
A más organizmusoktól szerzett tápanyagokra utalt gombákat (lásd fent) teljesen természetes módon vonzzák a növények gyökerei. A növények a megtermelt szén akár egyötödét is átadják nekik, amelyet a gombák cukrok formájában használnak fel energiaforrásként. Cserébe a növények többek között a következő előnyökhöz jutnak a gombáktól:
- Hozzájutnak olyan fontos tápanyagokhoz, amelyeket a gyökereik egyébként már nem érnének el a talajban. (A termesztők számára ez egyúttal a különféle tápanyagok alacsonyabb felhasználását is jelenti.)
- Akár négyszer több, természetes úton felvett foszforhoz (P) jutnak, amelynek forrásai az ökológiai gazdálkodás szempontjából egyre korlátozottabbak, de más tápanyagokhoz is, többek között nitrogénhez (N).
- Védelmet kapnak a kártevőkkel és kórokozókkal szemben. Jelentősen kisebb a penészesedés kockázata (Fusarium, Pythium stb.). A mikorrhizagombák aktívan eltávolítják a gazdanövény körüli talajból azokat a különféle tápanyagokat, amelyek egyébként odavonzhatnák a nemkívánatos mikroorganizmusokat. A mikorrhizagombák még olyan antibiotikus vagy biocid vegyületeket is képesek termelni, amelyeket kifejezetten a gazdanövényt megtámadó paraziták elleni küzdelemre hoztak létre.
- Sokszorosára nő az aszállyal szembeni ellenálló képességük. A mikorrhiza azonban a jobban táplált növényekkel is együtt jár, amelyek így összességében mindenféle abiotikus stresszhatással szemben ellenállóbbak (lásd külön cikkünket: A stressz a növényeknek is árt, vagyis a növényeket érő abiotikus stresszhatások)
- Nő a fitohormonok termelése. Mivel ezekkel a hormonokkal a növények növekedésének szinte minden aspektusa szabályozható, a mezőgazdaságban való alkalmazásukban valóban jelentős lehetőségek rejlenek, ezért a tudósok is egyre intenzívebben vizsgálják őket.
- A mikorrhizagombákkal szimbiózisban élő növények virágai és termései több aromás és egészségre jótékony anyagot tartalmaznak.
Fontos tudni, hogy a növények gyökérzete természeténél fogva nem képes a végtelenségig terjeszkedni, ezért idővel kimeríti a környezetében található összes elérhető tápanyagot a talajból. Ha rendszeresen olvassa cikkeinket, biztosan tudja, hogy minél elágazóbb és nagyobb egy növény gyökérzete, annál jobban fog fejlődni. A gombák micéliuma pedig fantasztikusan képes kiterjeszteni a gyökérzónát. Érdeklik a számok? A gyökérzóna kiterjesztésével a növény akár 100 000-szer nagyobb mennyiségű talajból is felvehet tápanyagokat! Ennek az az oka, hogy – ahogy már említettük – a gombahifák rendkívül gyorsan növekednek, és a talajban gyakorlatilag mindenhová eljutnak. A gombafonalak (a micélium) így végül hatalmas területet hálóznak be a talajban; ez az a hálózat, amelyhez a növény a mikorrhiza révén szó szerint kapcsolódik. A hifacsúcs különféle enzimek és savak segítségével hihetetlen hatékonysággal bontja le a tápanyagokat a gazdanövény számára, majd a citoplazma segítségével a különböző területekről visszapumpálja azokat a gyökerekhez.
TIPPÜNK: Kipróbálhatja kínálatunk régóta várt újdonságát is, amelynek találó neve Plant Success. Ez egy minden az egyben készítmény, amely közvetlenül „beoltja” a növények gyökereit 4 endomikorrhizagomba-törzzsel, valamint 11 hasznos baktériumtörzzsel.
A mikorrhiza alkalmazása kókuszban történő termesztésnél
Tudta, hogy a mikorrhizát nemcsak talajban és talajalapú termesztőközegekben, hanem kókuszban is alkalmazhatja? Számos minőségi kókuszszubsztrát tartalmaz mikorrhizagombákat, akár azonnali használatra előkészítve, 50 literes zsákban kapható, akár dehidratált állapotú préselt kókuszbrikettként.
A mikorrhizakészítmények (lásd még lentebb) alkalmazása inkább nem tápanyag-utánpótlásnak, hanem a hasznos mikroorganizmusok természetes közegükbe, a talajba való visszajuttatásának tekinthető. Ezek gyakran például a rendszeres szántás vagy a vegyi permetezőszerek (peszticidek) használata miatt tűnnek el. Nehéz olyan termesztőt találni, aki az általuk kínált számos előny ismeretében mégsem használ minőségi mikorrhizakészítményt. A kezdők pedig a gazdag és jó minőségű termés elérését segítő számos előny mellett azt is értékelni fogják, hogy mikorrhizakészítmények esetében nem áll fenn a túlzott tápanyag-utánpótlás veszélye.
Ha bármilyen kérdése van, a jól ismert e-mail-címen állunk rendelkezésére: info@higarden.eu. Várjuk kérdéseit!
További ajánlott termékek:
Mit olvasson még:
- Gyökérstimulátor – mire való?
- Hogyan termesszen leveles zöldségeket és salátákat?
- Hogyan válasszon szaporítót és mivel szerelje fel?
A fényképek forrása: Wikimedia commons.com