A stressz a növényeknek is árt, avagy a növények abiotikus stresszei

A növényekkel úgy van, mint az emberekkel. Egészségük az életkörülményektől és a megfelelő  táplálástól függ, és ugyanúgy árt nekik az intenzív stressz, vagyis a „hozamok ellensége”. Milyen stresszről van szó? Ebben  a cikkben éppen azokra a konkrét stressztényezőkre összpontosítunk, amelyeknek a növényeit  semmiképpen sem szabadna kitenni ahhoz, hogy szép termést takaríthasson be. Olvassa el, hogyan előzheti meg a negatív hatásokat. 

Az emberekhez hasonlóan minden növénynek megvannak a maga genetikai adottságai és veleszületett védekezőképessége.  A modern növénytermesztés az orvostudományhoz hasonlóan hatékony eszközökkel rendelkezik a növények természetes  védekezőmechanizmusainak erősítésére, valamint gyakorlati készülékekkel az optimális körülmények fenntartására a növények növekedéséhez és vitalitásához. 

Ha a növényt ismételten vagy hosszú időn keresztül túlzott stressz éri, stresszreakció lép fel.  A növény receptorai, például a fényintenzitásra reagáló fotoszenzorok először egyfajta belső riasztást indítanak el, amely aktiválja az összes rendelkezésre álló védekezőmechanizmust, ezek segítségével pedig  a növény tovább életben marad. Ezt az ellenállási időszakot ritkán vészeli át nagyobb károsodás nélkül: többnyire megsérül,  vagy akár teljesen elpusztul a kimerültségtől, ahogy a képen látható virág is. 

Velünk, emberekkel ellentétben a növények helyhez kötöttek. Nem tudnak tehát elszaladni a stressztényezők elől a legközelebbi sarok mögé vagy egy wellnessközpontba. Ezért minden termesztő feladata, hogy úgy egyensúlyozza ki a körülményeket, hogy a gondozott növények nyugodtak és életerősek legyenek. Az alábbiakban a leggyakoribb abiotikus stressztényezőket vesszük sorra. Termesztői szemszögből ezek közé sorolhatjuk az elárasztást, a tápanyaghiányt, a túl erős megvilágítást, az alacsony  hőmérsékletet és hasonlókat. Ahogy mondani szokás, semmiből sem jó a túl sok. Ez a növényvilágra is igaz. A stresszt tehát hiány és többlet egyaránt okozhatja. Gyakran több tényező egyszerre jelentkezik. A hervadás például, amelyet főként a vízhiány okoz, egyúttal a túlzott megvilágításra adott  reakció is lehet. A növények stressztűrő képessége elsősorban annak intenzitásától és időtartamától  függ. A hőstressz rövid idő alatt tönkreteheti a termést, a vízhiány pedig néhány nap alatt... 

Fizikai stressztényezők 

• szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérséklet 
• szárazság (vízhiány), valamint a túlzott öntözés vagy az elárasztás 
• mechanikus sérülés 

A növények leggyakoribb abiotikus stressztényezői közé tartozik a nem megfelelő klíma. Ha a szabadban (outdoor) termeszt, minden évben fokozottan kell gondoskodnia a növényekről, különösen a forró nyári időszakban. Az egyes növényfajok

hőmérsékleti optimuma eltérő, amelyhez elsősorban beltéri termesztés esetén tudunk tökéletesen igazodni. A mikroklíma a growboxban vagy a termesztőhelyiségekben könnyen szabályozható ventilátorok és légkeverő ventilátorok, illetve fűtés segítségével. A külső hőmérséklet változása azonban gyakran megköveteli a belső berendezések beállításainak módosítását is. A nyári hőségben növényeinek előnyére válhat a CMH vagy LED világítás használata, mivel ezek kevesebb hőt bocsátanak ki a termesztési környezetbe. 

A hideg, illetve a szabadföldi termesztés során (vagy egy nagyobb kültéri üvegházban) a fagy is éppolyan pusztító lehet a növények számára, mint a hőség. Alacsony hőmérséklet hatására megváltozik a növények sejtszerkezete, lelassul a növekedés, a levelek pedig elveszítik színüket. Fagyban és fagyos időben a növényi szövetek károsodnak. A hidegre például a paradicsom és a bab különösen érzékeny. 

A szélsőséges hőmérséklettől mindig óvja a gyökereket és a növény föld feletti részeit egyaránt. 

Hidroponika esetén óvja a tápoldatot tartalmazó tartályokat a közvetlen fénytől, és tartsa a hőmérsékletet 18–26  °C között. Ebben a tartályok hűtése segíthet. 

A megfelelő hőmérséklet és páratartalom fenntartása párásítók és digitális mérőeszközök használatával viszonylag egyszerű, de sok kezdő hibázik a kombinált hő- és páratartalom-mérő szondájának elhelyezésénél, pedig ennek egyetlen termesztő alapfelszereléséből sem szabadna hiányoznia. Javasoljuk, hogy a szondát a növény magasságának felső harmadában, vagyis közvetlenül a csúcs alatt helyezze el. A keringető ventilátorok ideális segítséget nyújtanak a növények körüli folyamatos légáramlás biztosításához. A palánták számára szükséges magasabb páratartalom kis üvegházakban és szaporítókban tartható fenn kiválóan. 

A szárazság az alacsonyabb páratartalommal függ össze, és általában a rövidebb életciklusú növények viselik jobban. A száraz szubsztrát azonban egyértelműen kedvezőtlen, mert nem segíti az új gyökerek fejlődését. A természet mikroszkopikus gázcserenyílásokkal látta el a növények leveleit, amelyek a páratartalomtól függően nyílnak és záródnak. Ha a növény szárazságot érzékel, bezárja a gázcserenyílásokat, hogy megakadályozza a vízveszteséget. A termesztők számára az jelenti a problémát, hogy a zárt gázcserenyílások nem kedveznek a hatékony fotoszintézisnek. Ezért ügyeljen arra, hogy a teljes termesztési ciklus alatt elkerülje a kiszáradást. A legjobb megelőzés a rendszeres öntözés.  

Az említett abiotikus tényezők megelőzésében az innovatív, lyukacsos virágcserepek a  Hercules márkától, valamint más textil virágcserepek is kiváló segítséget nyújtanak: hozzájárulnak a megfelelő öntözéshez, és optimális levegőztetést biztosítanak a gyökérzet számára. 

Ajánlott hőmérséklet- és páratartalom-tartományok beltéri termesztéshez: 

A növekedési fázisban ideális hőmérséklet fényben 21–28 °C, éjszaka pedig 18–23 °C, a páratartalom pedig 50–70 százalék között van.  A virágzási fázisban és a termésképződés idején alacsonyabb, 35–50%-os páratartalom javasolt, nappal 21–26  °C-os, éjszaka pedig 18–23 °C közötti hőmérséklettel. A palánták számára a 80%-ig terjedő magasabb páratartalom kedvező.

Kémiai stressztényezők 

• A növények és a szubsztrát tápanyaghiánya 

A megfelelő, pontosabban gazdag növénytáplálás az egészséges és zamatos termés alapja. A mai termesztők lehetőségei annyira sokrétűek, hogy a növények megfelelő gondozása mellett ez a stressztényező gyakorlatilag teljesen kiküszöbölhető a növekedési és virágzási fázisban használható tápoldatok és kiegészítők széles választékával. Elég beszerezni a megfelelő tápanyagokat, hogy a növényeknek és gyökereiknek semmiben ne legyen hiányuk. Oxigénhiány is előfordulhat, ezért ne feledkezzen meg a szubsztrát megfelelő levegőztetéséről, amelyről például a perlit is gondoskodik.  

Föld használatakor a növényre ható kémiai folyamatokkal összefüggő további nehézséget jelent a túlzott sótartalom. A föld természetes vagy mesterséges elszikesedése csökkenti a vízfelvételt. 

Fontos továbbá biztosítani, hogy a növény ne legyen kitéve mérgező ionok és nehézfémek, például higany, alumínium vagy kadmium magas koncentrációjának. A szennyezett víz is tartalmazhat toxinokat, ezért számít, hogy milyen vízben termeszt, és milyen vízzel öntöz. (A téma annyira fontos, hogy hamarosan külön cikket szentelünk neki.) A toxinok jelenléte megzavarja a vízből vagy a földből történő tápanyagfelvételt, és felborítja az ásványianyag-egyensúlyt. A nehézfémek nemcsak közvetlenül veszélyeztetik a növény életét, hanem a teljes termést is értéktelenné tehetik! 

• Szennyezett levegő 

Ahogyan a toxinok a talajból is hathatnak, úgy a növények és a mezőgazdasági termények sok káros anyagot szívnak magukba a levegőből is (főként kültéri termesztés esetén), ami természetesen árt nekik. Elsősorban oxigéngyökökről van szó, például ózonról, amelynek a zöld növényi részek környezetében mért magas koncentrációja jelentősen felgyorsítja az öregedési folyamatokat. Az ózon mellett a termesztők kén-dioxiddal, ammóniával és nitrogén-oxidokkal is találkoznak. 

• Túl sok fény 

A túlzott fénymennyiség szintén hozzájárul az oxigéngyökök képződéséhez. Ennek következménye a klorofill lebomlása.  Egyszerűen fogalmazva: a termesztősátorban vagy az üvegházban ügyeljen arra, hogy ne vigye túlzásba a megvilágítást. A szabadban pedig kertészeti ösztöneire és az elültetett növényekről szóló információkra támaszkodva biztosítsa számukra a megfelelő mértékű fényterhelést.

Bízunk benne, hogy az olvasásra szánt idő segít elkerülni a gyakorlatban gyakori hibákat, amelyekkel a növények és a pénztárcája is pórul járhatnak, és azt kívánjuk, hogy a gondozásában lévő növények a lehető legjobban fejlődjenek! Ha bármilyen kérdése van, minden nap rendelkezésére állunk: hívjon minket, vagy írjon a következő címre: info@higarden.eu, hogy öröm legyen Önnek a velünk való termesztés.

- Perlit
- LED-világítás
- CMH-világítás
- Hőmérséklet- és páratartalom-mérők
- EC- / pH-mérők