Neveljen három növényt a szabadban – 4. rész: A növekedési fázis kezdete, tápanyag-utánpótlás és metszés

Május végén és június elején teljes lendülettel indul a szabadtéri szezon. Egyre több a napsütéses nap, és ha még nem tette meg, itt az ideje, hogy kiültesse a palántákat a szabadba. A következő hetekben és hónapokban a növények vegetatív szakaszba lépnek, amikor minden energiájukat a növekedésre fordítják. Ma megtanuljuk, hogyan gondozza a szabadban nevelt növényeket, hogy a növekedési szakaszban semmiben se szenvedjenek hiányt.

A múltkori részben a palánták kiültetésével és az átültetés utáni gondozásukkal foglalkoztunk. A palántáknak mostanra már a szabadban vagy egy nagy virágcserépben kell lenniük, és alkalmazkodniuk kellett a kültéri körülményekhez. A mai részben elmagyarázzuk, hogyan pótolja a tápanyagokat a szabadban nevelt növényeknél a növekedési szakaszban, és szó lesz a formázásról és a metszésről is. Azt is megtanítjuk, hogyan és mikor öntözzön megfelelően.

Tápanyag-utánpótlás a vegetatív szakaszban

Körülbelül egy héttel a szabadba történő átültetés után új növekedést kell látnia a növényeken. Az új, egészséges zöld hajtások azt jelzik, hogy a palánták sikeresen megeredtek, és készen állnak a vegetatív szakaszra. A fotoperiódusos fajták csak augusztusban kezdenek virágozni, amikor az éjszakák hossza megközelíti a 12 órát; az autoflower fajták termesztése esetén pedig a csírázástól számított 3–5 hét múlva. Minél jobban fejlődnek a növények a vegetatív szakaszban, annál jobb termésre számíthat ősszel. A növekedés üteme az időjárástól és a szubsztrát tápanyagtartalmától is függ.

Ágyásokban a talajnak elegendő tápanyagot kell tartalmaznia, ezért a vegetatív szakaszban legalábbis nem kellene szükségessé válnia a növények tápanyag-utánpótlásának. Ez azonban csak akkor érvényes, ha megfelelően gondozza az ágyásokat, és rendszeresen szerves anyagot, például komposztot és gilisztahumuszt dolgoz a szubsztrátba, valamint mulcsoz. Ha a szabadföldben növő növényeken már a vegetatív szakaszban tápanyaghiányra utaló jeleket észlel, annak oka lehet a tápanyagban szegény szubsztrát, de a nem megfelelő pH-érték is. Arról, hogyan gondozza az ágyásokat és hogyan állítsa be a talaj savasságát, az előző részben írtunk.

Virágcserepekben történő termesztéskor a talaj előbb-utóbb kimerül, ezért szükségessé válik a növények tápanyag-utánpótlása. Ha könnyű, enyhén előtrágyázott szubsztrátokban (light-mix) termeszt, a növények tápanyagai már néhány héttel az átültetés után fogyni kezdhetnek. Az előtrágyázott vagy living soil szubsztrátokban akár egy hónapig vagy még tovább is kitarthatnak a tápanyagok. A szubsztrát kimerülésének sebessége a termesztőedény méretétől is függ. Minél több talaj áll a növények rendelkezésére, annál több tápanyagot tudnak felvenni belőle.

A vegetatív időszakban leggyakrabban nitrogénből (N) szenvednek hiányt a növények; erre a tápanyagra az új levelek és gyökerek képzéséhez van szükségük. A nitrogénhiány először az alsóbb szinteken található idősebb levelek sárgulásában mutatkozik meg. A nitrogén pótlásának leggyorsabb módja a növekedési tápanyag használata. A megfelelő tápanyag típusa az Ön termesztési módszerétől függ. Szabadföldi termesztéshez organikus növekedési tápanyagokat ajánlunk, amelyek környezetbarátak, és kímélik a talaj mikrobáit. Virágcserepekben, talajkeverékekben történő termesztéshez talajhoz való ásványi tápanyagok is használhatók, de ezeket nem szabad biotápanyagokkal vagy living soil típusú szubsztrátokkal kombinálni.

Önt is érdekelheti: Hogyan használja a növekedési tápanyagokat

A szabadban nevelt növények öntözése

Szinte lehetetlen univerzális útmutatót adni a növények öntözéséhez. Az öntözés mennyisége és gyakorisága ugyanis számos tényezőtől függ: a szubsztrát típusától, a növények korától, szabadtéri termesztés esetén pedig az időjárástól is. Általánosságban elmondható, hogy a növények nedves talajban fejlődnek a legjobban, a hosszú száraz időszakok pedig lelassítják az anyagcseréjüket és csökkentik a terméshozamot. A gyökereknek ugyanakkor az is jót tesz, ha a talaj nincs folyamatosan túlöntözve, és két öntözés között részben ki tud száradni.

Ágyásokban általában nem kell olyan gyakran öntözni a növényeket, mint virágcserepekben, mivel mélyre nyúló gyökereikkel a talaj alsóbb rétegeiből is felveszik a vizet. Ennek ellenére ne hagyatkozzon kizárólag a természetes csapadékra, különösen a még fejletlen gyökérzetű fiatal növények esetében. Rendszeresen ellenőrizze a szubsztrát nedvességét, és öntözze meg a növényeket, amint a talaj 3–5 cm mélységben kiszárad. A kültéri növények öntözéséhez az esővíz vagy a csapból engedett, állni hagyott víz egyaránt megfelelő.

HIGARDEN TIPP: A forró napokon mulcsozással vagy takarónövények ültetésével lassíthatja a talajból történő gyors vízpárolgást. Ilyen takarónövény például a lucerna és más, a levegő nitrogénjét megkötő fajok.

Virágcserepekben történő termesztéskor gyakran a legegyszerűbb módszer, ha megemeli és megméri a cserepet, így megállapíthatja, hogy ideje-e megöntözni a növényeket. Az első alapos öntözéskor emelje meg a termesztőedényt, hogy tudja, mennyit nyom teljesen átitatva. A vegetatív növekedési szakaszban lévő növényeket akkor öntözze meg, amikor a termesztőedény érezhetően könnyebb, és tömege a teljesen átitatott állapothoz képest körülbelül 60–80%-ra csökkent. Nagy virágcserepekben és magaságyásokban történő termesztéskor járjon el úgy, mint szabadföldön: akkor öntözzön, amikor a szubsztrát felső 3–5 cm-es rétege kiszárad.

Önt is érdekelheti: Milyen gyakran öntözze a virágcserepekben nevelt növényeket?

Metszés és hajlítás

A vegetatív szakaszban sok termesztő metszi vagy hajlítja a növényeket, hogy elérje a kívánt formát, vagy alkalmazkodjon a termesztési hely sajátos körülményeihez. A leggyakoribb módszer a hajtáscsúcsok visszacsípése, amelyet akkor kezdhet el, ha a növényeknek már legalább három levélemeletnyi valódi, fogazott levelük van. Egyszerűen csípje le a fő száron lévő hajtás csúcsát, közvetlenül a felső rész alatt, éles ollóval vagy szikével. A száron lévő levélhónaljakból két új hajtáscsúcs fejlődik. A folyamat addig ismételhető, amíg a növények virágozni nem kezdenek. Minél többször metszi vissza a növény hajtáscsúcsait, annál bokrosabb lesz.

HIGARDEN TIPP: Ha szeles helyen termeszt, javasoljuk, hogy a növény fő szárát kösse hozzá egy bambuszból készült támasztórúdhoz, amely megtámasztja a növényt a váratlan széllökések során.

A szabadtéri termesztők számára további fontos technikák közé tartozik a növények kötözése és hajlítása, különösen üvegházban és fóliasátorban történő termesztéskor. Ne feledje, hogy az autoflower fajták kivételével a növények egészen a nyár második feléig tovább növekednek felfelé. Ezért korlátozott helyen történő termesztéskor viszonylag korán el kell kezdeni a növények kötözését, hogy fokozatosan kitöltsék a rendelkezésre álló teret.

Önt is érdekelheti: LST és a növények formázásának, valamint nevelésének további technikái

A következő részben arról lesz szó, hogyan védje meg a növényeket a kártevőktől, és hogyan készítse fel őket a legjobban a virágzásra, hogy a szezon végén bőséges terméssel hálálják meg a gondoskodást. A szabadtéri és beltéri termesztőknek szóló további hasznos tanácsokért és útmutatókért látogassa meg a Higarden termesztési blogját.