Neveljen három növényt a szabadban – 3. rész: A palánták kiültetése és a növények ápolása átültetés után

A tavasz már javában tart, és lassan közeledik az idő, amikor az időjárás végre lehetővé teszi a kültéri termesztési szezon kezdetét. A kültéri termesztőknek szóló cikksorozatunk harmadik részében a palánták kiültetésével foglalkozunk.

Az előző részben megmutattuk, hogyan csíráztassa ki a magokat, és neveljen belőlük egészséges palántákat. Ha követte a tanácsainkat, növényeinek már legalább három emeletnyi valódi, fogazott levele van, és készen kell állniuk a kültéri átültetésre.

Mikor van itt az ideje az ültetésnek?

A népi időjóslás szerint a mi földrajzi szélességünkön a fagyosszentek után, vagyis május második felében érkezik el a növények kültéri kiültetésének megfelelő ideje. Ebben az időszakban ugyanis az éjszakai hőmérséklet ritkán esik 10 °C alá, nappal pedig gyakran eléri a 20 °C-ot, ami ideális a frissen átültetett palánták számára. A reggeli fagyok, a tartós eső és a 15 °C alatti nappali hőmérséklet viszont kedvezőtlen számukra. Ezért a naptár mellett az időjárás-előrejelzést is vegye figyelembe, és ha az időjárás nem kedvez, halassza el valamennyivel az ültetést.

A palánták edzése

A melegből a kültéri körülmények közé kerülés sokk a palánták számára. Az otthon vagy growboxban, mesterséges fény alatt nevelt növények nincsenek hozzászokva a közvetlen napfényhez, a szélhez és a hőmérséklet-ingadozáshoz. Ha előzetes edzés nélkül ülteti ki a palántákat, előfordulhat, hogy növekedésük jelentősen lelassul, vagy akár el is pusztulnak. Az edzést általában az ültetés előtt 7–14 nappal kezdik, és nagyjából a következőképpen érdemes végezni:

• 1–3. nap: Naponta 2–3 órára vigye ki a palántákat. Helyezze őket félárnyékos, széltől védett helyre.
• 4–7. nap: Növelje a palánták kültéri tartózkodási idejét napi 4–6 órára, és fokozatosan tegye ki őket a reggeli vagy délutáni napfénynek.
• 8–14. nap: Hagyja a palántákat egész nap a szabadban. Ha az éjszakai hőmérséklet nem csökken 10 °C alá, éjszakára is kint hagyhatja a növényeket.

Ez is érdekelheti: Hogyan neveljen otthon palántákat kültéri termesztéshez?

A termőhely előkészítése

A növények számára megfelelő termőhely kiválasztásával az első részben foglalkoztunk részletesen. Nem mindegy ugyanis, hogy erkélyen, virágcserépben, üvegházban vagy a szabad ég alatt, ágyásban termeszt. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan készítheti elő a különböző típusú termőhelyeket.

Ágyások

A növények szabad földben, ágyásokban történő termesztése valószínűleg a legegyszerűbb megoldás. Ha tehát van kertje egy darab napos, termékeny földdel, nem vár Önre sok munka. Elég eltávolítania a talajból az előző szezon növénymaradványait, és szükség esetén tápanyagokkal gazdagítania azt komposzt, gilisztahumusz vagy megfelelő, lassú tápanyag-leadású szerves tápanyag hozzákeverésével, amelyet a szubsztrát felső, körülbelül 30 cm-es rétegébe dolgoz be.

A tápanyagok mellett a talaj pH-értéke is fontos, amelynek 5,5 és 7,5 között kell lennie. A szezon elején érdemes tájékoztató jellegű teszterrel megmérni a szubsztrát pH-értékét. Ha a talaj túl savas, vagyis a pH-értéke túl alacsony, adjon hozzá dolomitmészkövet. A lúgos szubsztrát pH-értékét szerves anyagok, például komposzt, humusz vagy tőzeg, illetve kéntartalmú tápanyag hozzáadásával csökkentheti.

Ez is érdekelheti: Hogyan készítse elő az ágyások talaját a tavaszi ültetéshez?

Virágcserepek

A kültéri termesztés virágcserepekben nem nehéz, de a beltéri termesztéshez képest vannak sajátosságai. Mindenekelőtt mindig friss kertészeti szubsztrátot használjon. Az előző szezonból megmaradt talaj tápanyagokban szegény lenne, és kártevőket vagy gombaspórákat tartalmazhat. A kültéri növények számára a magas termékenységű szerves talajszubsztrátok a legalkalmasabbak (Canna Bio Terra Plus, Guanokalong Complete Mix, Plagron Batmix, BioNova Bio Soilmix, Atami Bio Growmix), de előre tápanyagokkal dúsított szubsztrátokat is használhat (Plagron Growmix, Plagron Allmix, Plagron Royalmix), illetve univerzális talajkeverékeket (Biobizz All-Mix, Plagron Promix, Canna Terra Professional). A „light-mix” típusú talajszubsztrátok, valamint a kókusz- és inert szubsztrátok elméletileg szintén használhatók kültéri termesztéshez, de rendszeres öntözést igényelnek pontos EC- és pH-értékekkel, ami a szabadban problémát jelenthet.

Ez is érdekelheti: Milyen szubsztrátot válasszon a kültéri termesztéshez virágcserepekben?

Mekkora virágcserepet használjon kültéri termesztéshez? Általánosságban minél nagyobb virágcserépbe ülteti a növényeket a szabadban, annál jobb. A beltéri termesztéshez használt 10 vagy 15 literes virágcserép gyakran túl kicsi a kültéri növények számára. A túl kicsi termesztőedénynek több hátránya is van. Egyrészt a növények gyorsan felhasználják a szubsztrát tápanyagait, ezért gyakran kell majd tápanyaggal ellátnia őket. Ráadásul a kis virágcserépben lévő talaj a napon gyorsan kiszárad, ezért gyakran kell öntözni. Végül, de nem utolsósorban a kis virágcserepeket a szél gyakran felborítja a szabadban. Kültéri termesztéshez a legalább 20 literes, nagyméretű textil virágcserepek, illetve a kellő űrtartalmú fehér műanyag virágcserepek a legjobbak, amelyek védik a növények gyökereit a túlmelegedéstől.

Üvegház

Az üvegházi termesztés előnye, hogy a növények a tető alatt mindig melegebb és kellemesebb körülmények között vannak, mint szélben és esőben. Ez különösen tavasszal igaz, amikor az üvegházban nevelt palánták sokkal gyorsabban nőnek, mint a szabad ég alatt tartottak. Az üvegházak hátránya, hogy gyakran jelentkeznek gombás betegségek és kártevők, amelyeknek kedvez a páratartalom, a gyenge légáramlás és az állandó hőmérséklet. Ezért a tavaszi ültetés előtti takarítás során legyen különösen alapos, főleg akkor, ha az előző szezonban gombás betegségekkel vagy rovarokkal volt problémája. Érdemes a palánták köré sárga ragacsos lapokat kihelyezni, és megelőző szerves permetezéssel kezelni őket.

Az üvegház talajáról hasonló módon gondoskodjon, mint a kültéri ágyásokéról. Fontos, hogy elegendő tápanyag és szerves anyag legyen benne; ezek rendszeres mulcsozással, komposzttal, gilisztahumusszal vagy lassú tápanyag-leadású szerves tápanyagokkal pótolható. Az üvegházi talaj felfrissítésére különösen alkalmasak a szerves termesztéshez használható talajjavítók, például a BioBizz Premix, a BioNova Profimix vagy a living soil szubsztrátok. A kültéri ágyásokhoz hasonlóan az üvegházban is javasoljuk, hogy minden évben mérje meg a talaj pH-értékét, és szükség esetén állítsa be.

A palánták kiültetése és gondozásuk az átültetés után

Amint előkészítette a termőhelyet, és odakint felmelegszik az idő, elkezdheti az átültetést. A palántákat lehetőleg az esti órákban vagy borús időben ültesse át. A közvetlen déli napfény elpusztíthatja a frissen átültetett növényeket.

Akkor a legkönnyebb átültetni a palántákat, ha a szubsztrátjuk részben már kiszáradt, és a gyökérlabda könnyen kivehető a virágcserépből. A frissen öntözött vagy csontszáraz talaj hajlamos szétmorzsolódni. A palántákat előre elkészített ültetőgödrökbe ültesse. Ha a száruk megnyúlt, részben a föld alá is temetheti őket, ahol új gyökereket eresztenek.

Az átültetés után öntözze meg a palántákat megfelelő mennyiségű vízzel. A cél az, hogy elegendő nedvességet kapjanak, ne pedig az, hogy hetekre vízzel elárasztott, soha ki nem száradó szubsztrátba kerüljenek. Az átültetést követő néhány naptól néhány hétig tartó időszakban a tápoldathoz gyökérstimulátort is adhat, amely támogatja a gyökérképződést, és segít a növényeknek gyorsabban felépülni az átültetés okozta sokkból.

Az átültetés utáni első napokban a növények kissé hervadtnak tűnhetnek. Ha azonban mindent jól csinált, hamar magukhoz térnek, és egy héten belül új levelek kezdeményeinek kell megjelenniük rajtuk. A következő részben, a Neveljen három növényt a szabadban sorozatban a vegetatív szakasz tápanyag-utánpótlásáról lesz szó, valamint arról, hogyan metssze és alakítsa a növényeket.