Hogyan függ össze a növények egészsége a gyökerek hőmérsékletével?
Ma részben az alábbi cikkben leírtakra építünk: Magas hőmérséklet beltéri termesztésnél. Hogyan kerülheti el? Abból indulunk ki, hogy a legtöbb termesztő, akinek már legalább minimális tapasztalata van, jól ismeri az ideális hőmérséklet-tartományt, amely megfelel a növényeinek. Korántsem követi azonban minden termesztő külön a gyökérzóna klímáját is. Tudja, hány fok az ideális a növényei számára?
Méri a hőmérsékletet a gyökérzónában? Ez fontos, mert a növények gyökérzetének környezetében uralkodó hőmérsékletre más szabályok vonatkoznak, mint a növény föld feletti részei körül mérhető hőmérsékletre. Milyen hőmérséklet ideális tehát a gyökerek számára?
A hőmérséklet a növénytermesztésben – bármilyen körülmények között is történjen – azért alapvető tényező, mert jelentős mértékben befolyásolja a növényi szervezetben zajló legfontosabb biokémiai folyamatokat, például a fotoszintézist.
A termesztő azonban nem mindig ugyanúgy érzékeli a hőmérsékletet, hiszen különbséget tesz az alábbi típusok között:
- A levegő hőmérséklete
- A levelek hőmérséklete
- A gyökérzóna hőmérséklete
Az első két pont a növények föld feletti részeire vonatkozik. A föld alatti, vagyis a gyökerek közvetlen környezetében uralkodó hőmérsékletet azonban más tényezők határozzák meg. A föld feletti részek esetében általánosan ismert, hogy a legtöbb gyorsan növő növény a 20–30 °C-os hőmérséklet-tartományt kedveli. Éjszaka jobb az alsó határértékhez közelíteni, nappal pedig a napsugarakkal összhangban a melegebb klíma kedvez a növényeknek, akár a közismert 30 fokot is megközelítve. Sok termesztő automatikusan átveszi ezeket az ismert szabályokat, és a növények föld alatti részeire is alkalmazza őket. Csakhogy van itt egy bökkenő. Tudja már, mi az?
A gyökerek nem képesek hőszabályozásra
A növények föld alatti részei, vagyis a gyökerek – a föld feletti részekkel, a szárakkal, levelekkel és virágokkal ellentétben – nem képesek hőszabályozásra. Milyen hőmérséklet ideális tehát a számukra? A növények föld feletti részei elsősorban a transzspiráció folyamatával szabályozzák a hőmérsékletüket, így a kifejezetten nyári melegben is képesek lehűlni, akár a szabadban, akár a growboxban tartózkodnak. A növények föld alatti részei, vagyis a gyökerek azonban 20 °C körüli hőmérsékleten működnek a legjobban. Ne feledje azt sem, hogy a föld alatti gyökerek hőmérsékletére más természeti folyamatok hatnak, mint a növények föld feletti részeinek hőmérsékletére.
A hőmérséklet napközben változhat. De mi történik a föld alatt?
Kezdődik a termesztő napja, és két lehetséges forgatókönyv áll előttünk. Míg a beltéri termesztők termesztősátrában automatikusan bekapcsol a termesztősátor termesztővilágítása, a szabadban történő növénytermesztésnél a kellően meleg hónapokban a napsugarakban bízhatunk, amelyekre a növények napközbeni megvilágításánál támaszkodunk. Mindkét esetben viszonylag alacsony értékeket mutatna a hőmérő a nap kezdetén, így nem lenne szükség a transzspirációval történő hűtésre. A hőmérséklet emelkedésével azonban gyorsan nő a transzspiráció sebessége. A nap melegedésével nő a növényi szövetekben és a levegőben lévő energia és a hőmérséklet. Nyáron például teljesen megszokott, hogy 19 °C-ról a nap feléig 30 fok közelébe emelkedik a hőmérséklet, így a növényeknek akár 10 foknál is nagyobb különbséget kell elviselniük!
A föld alatt, vagyis a gyökérzónában azonban nem tapasztalunk ilyen jelentős (fent említett) hőmérséklet-ingadozásokat. A gyökérzóna (a szubsztrátban mérhető) hőmérséklete sokkal kevésbé változik, mint a levegő és a föld feletti növényi szövetek hőmérséklete. Ha a növényeket talajban vagy szubsztrátban termeszti, a hőmérséklet-különbség egy egész nap alatt akár mindössze 1 °C is lehet. A gyökereknek tökéletesen megfelel, ha a hőmérséklet egész nap az optimálisnak tartott 21 °C körül alakul. Ami viszont biztosan nem kedvez nekik, az a jelentős hőmérséklet-ingadozás, amelyet el kell kerülni.
Valószínűleg arra kíváncsi, mi történik, ha a gyökerek körüli hőmérséklet mégis aggasztóan emelkedni kezd. Ilyenkor a növények gyökerei számára nem áll rendelkezésre elegendő, vízben oldott oxigén. A hőmérséklet emelkedésével ugyanis csökken az oxigén mennyisége. A gyökérzónában uralkodó magasabb hőmérséklet ráadásul vonzza a baktériumokat, amelyek tevékenysége gyökérrothadást, majd a gyökerek elhalását okozhatja. A gyakorlatban ez a probléma leginkább a hidroponikus rendszerekkel függ össze, amelyeknél vitán felül érdemes 19–24 °C között tartani a hőmérsékletet. (A hidroponikáról további gyakorlati információkat különálló cikkekben talál, például ezekben: „Hidroponika – mit jelent, és hogyan kezdjen bele?” vagy „Egyszerű hidroponika: csepegtető öntözés – drip”.)
A hagyományos föld és tőzegszubsztrátok előnye a gyökerek szempontjából, hogy a földben termesztett növények gyökerei nem mindig olyan érzékenyek a hőmérséklet-emelkedésre. Mindenesetre, függetlenül attól, hogy hidroponikus rendszerről, kisebb vagy nagyobb mértékben előre tápanyaggal ellátott, esetleg kiváló minőségű tőzegen alapuló bio talajkeverékről, vagy egyre népszerűbb kókuszszubsztrátról van-e szó, a fent megadott hőmérséklet-tartományt „aranyszabálynak”, vagyis általánosan érvényesnek tekinthetjük. Ez a hőmérséklet-tartomány megfelel a növények fejlődéséhez szükséges ideális feltételeknek, függetlenül attól, hogy éppen milyen termesztőközeget használ.
Míg a növények föld feletti részei körül a levegő hőmérséklete a nap folyamán fokozatosan és érzékelhetően emelkedik, a talajban vagy a szubsztrátban egészen más a helyzet: a közeg hőmérséklete napközben csak csekély mértékben változik. A gyökerek közvetlen környezetében a túl alacsony hőmérséklet nem kívánatos, és soha nem csökkenhet az alsó határnak tekintett 18 °C alá. 15 °C alatti hőmérsékleten a gyorsan növő növények növekedése jelentősen lelassulhat, vagy akár teljesen le is állhat.
Most már ismeri a gyökerek számára megfelelő hőmérsékletet. De hogyan tarthatja fenn? A választott termesztési módtól függően több lehetőség is rendelkezésre áll a hőmérséklet-ingadozás hatékony megelőzésére.
- A szabadban (lásd a különálló cikket: Hogyan termesszen a szabadban?) általában nincs ok a gyökérzóna hőmérsékletének mérésére. A szabadföldi talaj hőmérséklete csak kivételes esetekben emelkedik az egészséges határérték fölé. Ilyen eset lehet a száraz területeken tapasztalható forró nyár, amikor érdemes fehér geotextíliát használni, és talajtakarást alkalmazni. A virágcserepek és virágládák szintén segítenek megelőzni a szubsztrát túlmelegedését, egyszerűen azzal, hogy árnyékos helyre teszi őket. Ha erre nincs lehetőség, beburkolhatja őket fényvisszaverő fóliával, vagy egyszerűen választhat HERCULES levegőztetett cserepeket. A szubsztrát túlmelegedése részben textil virágcserép használatával is megelőzhető (lásd a különálló cikket: Mikor érdemes a műanyag helyett textil virágcserepet választani?).
- Beltéri termesztésnél természetesen már nem a természetre, hanem ránk, termesztőkre hárul a hőmérséklet és általában a termesztési körülmények ellenőrzése. Szükség esetén technológiával szabályozhatjuk őket: ha emelni kell a hőmérsékletet, fűtést használhatunk. Ha viszont csökkenteni szeretnénk a hőmérsékletet a termesztőtérben, klímaberendezés segíthet. Egyes termesztők fűtés és klímaberendezés nélkül foglalkoznak beltéri növénytermesztéssel, és mégis sikerrel járnak. Hogyan csinálják? Mindenekelőtt előre tisztázniuk kell, milyen hőmérsékletű lesz az év során a beáramló levegő, és milyen mesterséges fényforrást használnak majd (lásd a különálló cikket: Ne becsülje alá a termesztőtér légcseréjét és légkeringetését). Azt is figyelembe kell venniük, amit már korábban említettünk: a virágcserépben vagy hidroponikus rendszerekben a hőmérséklet sokkal gyorsabban változik, mint a szabadföldi talajban.
TIPPÜNK: A kiváló ár-érték arányú, egymást kiegészítő termesztéstechnikai eszközöket a growbox-szettek – komplett készletek kínálják. Ezeket már csak csatlakoztatni kell, és figyelheti, hogyan fejlődnek a növények. A szemléltető ábrán egy alap LED-es összeállítást láthat, de a kevésbé és a fejlettebb összeállításokat is szívesen az Ön igényeihez igazítjuk. Így akár évente többször is szüretelhet otthona kényelméből!
Most tisztázzuk, hogy végül mely tényezők befolyásolják leginkább a gyökérzóna hőmérsékletét. Elsősorban mindig a környező levegő nappali és éjszakai hőmérséklete (a világos és sötét időszak, valamint a nappali és éjszakai ciklus váltakozása) számít. Zárt termesztőtérben két tényező meghatározó:
- a beáramló levegő hőmérséklete, vagyis a termesztőtérbe (growboxba, beltéri termesztőhelyiségbe stb.) bejutó levegőé
- az alkalmazott mesterséges világítási fényforrás típusa (lásd a cikket: Mesterséges világítás alatti termesztés: HPS vagy LED?
Az alábbi három példával szemléltetjük, milyen hatással van a két fent említett tényező a beltéri növénytermesztésre:
- A beáramló levegő hőmérséklete 19–21 °C között van, és a növényeket egy kisülőlámpa fényével világítja meg. Ez a kombináció teljesen megfelelő. A sötét szakaszban, amikor a kisülőlámpák nem világítanak, ideális a hőmérséklet, a termesztővilágítás bekapcsolása után pedig csak egészséges mértékben emelkedik (legfeljebb 30 °C-ra). A beáramló levegő megfelelő hőmérséklete éjszaka természetes módon lehűti a szubsztrátot, amely a világos szakaszban (napközben) sem melegszik túl.
- A beáramló levegő hőmérséklete 24 °C. Ha ez az érték a termesztőtérbe éjszaka, a sötét szakaszban bejutó levegőre vonatkozik, már éppen az optimális növényfejlődéssel összeegyeztethető éghajlati feltételek felső határán járunk. A fő gond az, hogy a gyökereknek – az első pontban említett esettel ellentétben – nincs lehetőségük éjszaka alacsonyabb hőmérsékletre hűlni. Amint nappal elkezdődik a világos szakasz, a termesztőtér levegőjének hőmérséklete könyörtelenül emelkedni kezd. Ha a growboxban hagyományos kisülőlámpákat használ, mindenképpen jobban kell figyelnie, mint LED-világítás esetén, amely a nagy teljesítményű kisülőlámpához képest sokkal kevesebb hőt bocsát ki. Másfelől, ha kifejezetten melegkedvelő növényfajokról van szó, a beáramló levegő magasabb hőmérsékletével könnyebben érheti el a világos szakasz ideális hőmérsékletét.
- Végül ott vannak a szélsőséges esetek, amikor a beáramló levegő hőmérséklete 25 °C vagy annál magasabb, illetve amikor a beáramló levegő hőmérséklete alig éri el a 18 °C-ot. Mindkét esetben lehetetlen elérni az optimális hőmérséklet-tartományt a gyökérzónában. Hogyan menthető a helyzet? Éjszaka fűtéssel (lásd a különálló cikket: Hűvösre fordul az idő! Szerezzen be kiváló fűtőberendezést, ne csak télre). Ez akkor segít, ha növelnie kell a hőmérsékletet a termesztőhelyiségben. Ha éppen az ellenkezője a gond, és a növények már nem tudnak eléggé lehűlni, ahogy fentebb ismertettük, klímaberendezésbe vagy legalább egy korszerű termesztő-LED-lámpába érdemes beruháznia. Ez energiatakarékos, teljes spektrumú (az úgynevezett full-spectrum lámpatestek közé tartozik például a ViparSpectra PRO Series P600 stb.), és csak elhanyagolható mennyiségű hőt ad le a környezetének.
A tápoldat és annak hőmérséklete is fontos szerepet játszik
A gyökérzónában mért hőmérsékletet értelemszerűen a tápoldat hőmérséklete is befolyásolja. Ezért javasoljuk, hogy olvassa el a különálló cikket is: Miért és hogyan tartsa stabilan a tápoldat hőmérsékletét? Ismét eljutunk oda, hogy a szubsztrát hőmérséklet-tartománya sokkal kevésbé változik, mint a hidroponikus rendszerek esetében. A kiváló minőségű tőzegszubsztrát ugyanis megőrzi a saját hőmérsékleti tartományát. A hidroponikus rendszerekben és a növények automatikus öntözésére szolgáló tartályokban néha úgynevezett átfolyó hűtőket használnak.
A cikk végére hagytunk még egy rendkívül fontos figyelmeztetést, amely szintén az öntözővíz hőmérsékletével kapcsolatos. Egyes, kevésbé tapasztalt termesztők, amint úgy érzik, hogy növényeik gyökérzete túlságosan felmelegedett, vagy éppen az alacsony hőmérséklet miatt szenved, jó szándékkal, de szükségtelenül és nem célszerűen kezdenek cselekedni. Szó szerint öntözéssel (vízzel és tápanyagokkal) próbálják hűteni vagy melegíteni a növények gyökereit, az öntözővíznek azonban a gyökérzónában uralkodó hőmérsékletűnek kell lennie (lásd a fenti cikkre mutató hivatkozást). Ha tehát olyan hőmérsékletű öntözővízzel próbálja lehűteni vagy felmelegíteni a gyökérzetet, amely néhány fokkal eltér a gyökérzóna aktuális hőmérsékletétől, olyan stressznek teszi ki a növények gyökereit, amely jelentősen lelassíthatja a fejlődésüket.
A gyökerek hőmérséklete és a növények egészsége most már csak Önön múlik: ismeri a lehetőségeket és az összefüggéseket. Ha azonban bármit szeretne kérdezni tőlünk, vagy például tanácsot kérne a beltéri kertje felszerelésének összeállításához, a megszokott e-mail-címen állunk rendelkezésére: info@higarden.eu.
Ezeket a termékeket is ajánljuk:
Mit olvasson még?