Szövettenyészetek és mikroszaporítás. A növényszaporítás jövője?

A mai cikkben bővítheti termesztési ismereteit, és megismerhet egy új, globális trendet a növények szövettenyészetek segítségével történő klónozása területén. Ez ugyanis még mindig kevésbé ismert növényszaporítási módszer, mint a magról vagy dugványról történő, közismert termesztés (szaporítás), amely hosszú éveken át a növények szaporításának egyetlen módja volt.

növényi szövettenyésztő-létesítmény-g4d0be3a0b_1920

Mi a szövettenyészetes mikroszaporítás?

A kérdés megválaszolásához először is érdemes elhatárolni egymástól a mikroszaporítás és a szövettenyészet fogalmát. Mi a különbség közöttük, és miben kapcsolódnak egymáshoz? 

A mikroszaporítás folyamata a növénykék szaporításához szövettenyészetet igényel. Ezt a két fogalmat gyakran összekeverik. A mikroszaporítás és a szövettenyészet közötti fő különbség az, hogy a mikroszaporítás a gyakorlatban kis mennyiségű növényi anyagból nagy számú növény ellenőrzött előállítását jelenti, míg a növényszaporításra használt szövettenyészetet a mikroszaporítás első lépésének is nevezhetjük. Innen ered tehát a szövettenyészetes mikroszaporítás elnevezés.

Mikroszaporítás:

  • Növényszaporítás: a növénykék szövettenyészetben történő nevelése, majd kiültetése
  • Két lépése a szövettenyésztés, valamint az új növények talajba ültetése.
  • Nagy számú klón előállítására használják.

Szövettenyészetek:

  • Növényi sejtek, szövetek vagy szervek fenntartására és termesztésére szolgáló technika, különösen megfelelő edényekben, mesterséges közegen, ellenőrzött környezetben.
  • Három lépése az explantátum szövettenyésztő közegbe helyezése, a szaporítás és a gyökérképződés elindítása.

mikroszaporítás2

Ez a klónozási technika növényi sejttenyészeteket használ. Ezeket steril Petri-csészékben nevelik. A folyamat kezdetén – a hagyományos dugványozáshoz hasonlóan – itt is anyanövényre van szükség. Erről azonban csak az úgynevezett explantátumot, vagyis egy növényi mintát vesznek le, amelyet ezután steril környezetbe helyeznek. Ez általában tápanyagokkal dúsított, gélesítő közeg, amely a fiatal növény hajtásainak és gyökereinek fejlődését serkentő, létfontosságú tápanyagokat, köztük vitaminokat és hormonokat tartalmaz.

Az ellenőrzött klónozási környezet lehetővé teszi a szövettenyészet gyakorlatilag korlátlan ideig történő tárolását, egészen addig, amíg a termesztő úgy nem dönt, hogy felhasználja a mintát. A növényi minta fejlődése, gyökérképződése vagy szaporítása egyaránt bármikor elindítható további, nagy tápanyag- és hormontartalmú oldatok hozzáadásával. Miután a növény minden szempontból megfelelően kifejlődött, és készen áll a szaporításra, szokatlanul sok, egymással teljesen azonos klón jön létre.

A figyelmes olvasó számára már bizonyára világos, hogy a szövettenyészetekkel végzett, szinte laboratóriumi munka túlmutat a hagyományos beltéri termesztésen, és a mikrobiológia területére vezet, ezért rendkívül tiszta környezetet igényel. Ha azonban szeret kísérletezni, bátran vágjon bele. Egy otthoni mikroszaporító készletre lesz csak szüksége. A steril kiindulási környezet elengedhetetlen a fiatal növények számára, hogy ne jelenjenek meg kártevők vagy növénybetegségek.

Amikor a genetika az elsődleges

A szövettenyészetek kétségtelen előnye, hogy a klónok genetikailag tökéletesen azonosak maradnak az anyanövénnyel.

A szövettenyészetekkel történő klónozás ezen a téren is felülmúlja a hagyományos módszereket, hiszen pontosabb és tisztább, így a termesztő pontosan az igényeinek megfelelő genetikai tulajdonságú növényeket nevelhet. A hagyományos módon nevelt klónok általában könnyebben megbetegednek, és genetikai mutációk is előfordulhatnak náluk az eredeti anyanövényhez képest.

Ezért használják egyre gyakrabban a szövettenyészeteket nagy értékű genetikai tulajdonságok elérésére.

A genetikai stabilitás a növénytermesztés világában gyakran elsődleges szempont, amelynek a szövettenyészetes mikroszaporítás tökéletesen megfelel.

Ezzel szemben a klónokhoz viszonyítva a genetikai stabilitás szempontjából kevésbé ajánlott új növényeket magról nevelni. Ez a folyamat ráadásul hosszabb és költségesebb, különösen, ha gyógyhatású növényeket szeretne termeszteni, amelyek általában viszonylag könnyen és gyorsan gyökeresednek.

Megoldás a nagyüzemi és a kisebb termesztőknek

Kétségtelen, hogy a szövettenyészetek nemcsak a jövőt jelentik, hanem sok esetben már a jelen részét is képezik a nagyüzemi termesztők számára. A szövettenyészeteket például a banán nagyüzemi termesztői is gyakran használják. Ez a növények klónozására szolgáló módszer – amelynek során a tárolt sejttenyészetekből rövid idő alatt több ezer új növény jön létre – nagy léptékben rendkívül hatékony. A hagyományos klónok előállításához, az eddig ismert módon, folyamatosan gondozni kell az „anyanövényeket”. Ha a kedvelt és gyakran emlegetett önvirágzó fajtákra (autoflowering) összpontosítunk, az anyanövények hosszú távú fenntartása gyakorlatilag „lehetetlen küldetéssé” válik, mivel az úgynevezett önvirágzó növények a hagyományos fajtákkal ellentétben nem reagálnak a fotoperiódus változásaira.

A szövettenyészetekkel nemcsak jóval kevesebb a teendő, hanem sokkal kevesebb helyet is foglalnak, és ne feledkezzünk meg az imént említett, gyakorlatilag korlátlan tárolási időről sem.

mikroszaporítás3

A szövettenyészetek előnyei természetesen mindazok számára is fontosak, akik átlagos léptékben kertészkednek. Ennek a forradalmi módszernek köszönhetően minden termesztő befolyásolhatja a növényei genetikai adottságait.

Milyen további kétségtelen előnyökkel jár a szövettenyészetek használata?

  • A szövettenyészetek alkalmazásakor a növényi genetikai anyagot többször is sterilizálják: a mintavételkor, majd a szaporítás során is. Az így létrejövő klónokon gyakorlatilag lehetetlen kórokozókat találni, ezért a kifejlett növények is rendkívüli vitalitással és terméshozammal rendelkeznek.
  • Előfordul, hogy nagyon ritka, de már többéves magokat szeretne életre kelteni. Ez kémcsőben végzett mikroszaporítással lehetséges.
  • Előfordult már Önnel, hogy annyira megszeretett egy anyanövényt, hogy összeszorult a szíve, amikor az idő múlásával egyre gyengébb minőségű dugványokat kapott róla, amelyek így egyre kevésbé hasonlítottak az anyanövényre? Ha igen, talán tudja, hogy a szeneszcencia mellett nagy valószínűséggel a klónvonal egészében fokozatosan felhalmozódó bakteriális, gombás vagy vírusos betegségek is szerepet játszottak ebben. Ahogy pedig már tudja, a teljesen steril környezetből származó szövettenyészetekben hiába keresné a kórokozókat.

Bár sok nagyüzemi termesztő már sikeresen használja a szövettenyészeteket, ez a növényszaporítási módszer különösen a hobbikertészek számára még mindig felfedezetlen terület. Ha szereti a kihívásokat és az innovatív módszereket, mindenképpen érdemes tovább tájékozódnia a mikroszaporításról. Ha kérdése van, várjuk megkeresését a jól ismert e-mail-címünkön: info@higarden.eu.

Ezeket a termékeket is ajánljuk:

Mit olvasson még?