Útmutató a komposztáláshoz
Ma egy olyan témára összpontosítunk, amely az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvend a kertészkedés világában, ezért bízunk benne, hogy Önnek is érdekes lesz. A mai téma az, hogyan hozhat létre egyszerűen komposztot, és miként használhatja fel.
A komposztálás minden termesztő és kertész számára nagyszerű lehetőség arra, hogy a biológiai hulladékot – például leveleket, füvet, zöldségmaradékokat vagy lehullott gyümölcsöt – valami hasznos dologgá, mégpedig saját szerves tápanyaggá alakítsa!
A tapasztalat azt mutatja, hogy minden kertben bőségesen akad biológiai hulladék, és vétek lenne ezt az értékes anyagot, amely sikeres komposztálás után univerzális bio tápanyagként szolgálhat, hatékonyan támogatva mindenféle növényt, olyan helyre vinni, ahol hulladéklerakóban végzi. Ráadásul nehezen ég el, ezért gyakran ez az oka annak, hogy a hulladéklerakók messzire árasztanak kellemetlen szagot. Ennyit az ökológiai szempontról, most pedig térjünk át a kertben alkalmazható gyakorlati tanácsokra.
Megéri komposztálni?
A válasz egyértelmű: IGEN! Köztudott, hogy a termékeny talajban elegendő mennyiségű, kiváló minőségű humusz található. Ez úgy keletkezik, hogy a komposztálóban hagyjuk egy ideig dolgozni a természetet az oda fokozatosan bekerülő biológiai hulladékon. A humusz morzsalékos szerkezetű, amely megköti a vizet a talajban, és egyúttal levegőzteti a gyökereket – mi mást kívánhatnánk még? A folyamat természetesen megfelelő készítménnyel felgyorsítható, például a cseh AgroBio márka granulátumával. Ez a megfelelő baktériumokat tartalmazza, amelyek segítenek a természetnek. A komposztálás hosszú távú előnyei mellett az is jó érzéssel töltheti el, hogy Ön személyesen is hozzájárul bolygónk védelméhez.
Hogyan kezdjen hozzá?
- Először jelöljön ki egy helyet a komposzt számára, lehetőleg olyat, ahol gazdag a humuszos talaj. Olyan helyet válasszon, ahová időnként könnyedén odajuthat a biológiai hulladékkal megrakott talicskával is. Kerülje el azt a gyakori hibát, hogy a komposztot különféle mélyedésekben és gödrökben helyezi el, ahol nem megfelelő a légáramlás. A rothadás ugyanis semmiképpen sem része a komposztálásnak; a cél a szerves anyag fokozatos és természetes lebomlása, vagyis az érlelés. Olyan helyre is szüksége lesz, ahol egész nap nem tűz rá közvetlenül a nap.
- Szerezzen be komposztálót. Ez lehet egyszerű komposzthalom is, amely körülbelül 1,5 × 1 m helyet foglal el. Helyet takaríthat meg egy fa lécekből készült komposztálóval, mivel a hagyományos komposzthalomnál a biohulladékot az egyik végén rétegezik, az átalakult anyagot pedig a másik végéről veszik ki. Így a halom hosszabbra nyúlhat. A falécek esetében olyan fafajtát kell választani, amely nem korhad el könnyen; erre a vörösfenyő a legalkalmasabb. A fát időjárásálló vasvázas szerkezet is helyettesítheti. Az utóbbi időben különösen népszerűek a műanyagból készült, praktikus fedéllel ellátott termokomposztálók. Ha most kezdi a komposztálást, ez a legegyszerűbb választás.
- A helyes komposztálás bevált módja a rétegezés, az ismert szabályok szerint. A hagyományos komposzt alsó részébe ágak vagy elhalt fadarabok kerüljenek, vagyis durvább anyag. Ez egyfajta határvonalat képez a talaj és a további biohulladék között, hogy az oxigén könnyebben eljusson a komposztálóban szorgalmasan dolgozó mikroorganizmusokhoz. Ezután nitrogénben és szénben gazdag réteget különböztetünk meg. Mondhatni ez képezi a későbbi tápanyag alapját, amelyet a saját biológiai hulladékunkból nyerünk. Körülbelül 10 cm vastag rétegeket terítsen le. Minden zöld növényi rész, valamint a konyhai hulladék, beleértve a tojáshéjat is, nitrogénben gazdag réteget alkot. A barna, nedves és száraz anyagok a szénben gazdag rétegbe kerülnek. Ide tartozik a szalma, a levelek, a fűrészpor stb. Ha komposztgyorsítót használ a komposzt létrehozásakor (miért is ne tenné?), a rétegek közé szórjon a komposztgyorsítóval összekevert földet.
- A komposzt nem igényel túl sok gondozást. A halom fokozatosan tömörödik, így kevesebb oxigén jut bele, ezért körülbelül két hónap elteltével át kell keverni, majd újra rétegezni. Esős időben tartsa letakarva a komposztot, szárazság esetén pedig érdemes időnként megöntözni a halmot.
A komposzt érettsége
Röviden: általában 3 fázist különböztetünk meg, és a komposzt aktuális fázisa határozza meg, hogy a bomló szerves anyag milyen célra használható fel:
- Friss komposzt körülbelül 3 hónapos, és az egyes összetevők még felismerhetők benne. Már ebben a korai fázisban is felhasználhatja a haszonnövények, például a hagyományosan termesztett paradicsom, burgonya vagy uborka támogatására.
- Érett komposzt fél és egy év közötti korú. Sötétbarna vagy fekete színéről ismerhető fel. Illata az erdei talajéra emlékeztet, és a tojáshéjon kívül az eredeti összetevők túlnyomó többsége már nem különböztethető meg benne. Ha felhasználás előtt átszitálja, minden füves és kerti területre, ágyásba, valamint mindenféle virágcserépbe szánt kiváló minőségű föld adalékaként is alkalmas. Az érett komposzt már valóban nagy mennyiségben tartalmaz alapvető tápanyagokat, ezért egyenletesen és mértékkel használja, hogy elkerülje a túltrágyázást.
- Komposztföld általában több mint egyéves, és az érett komposztra jellemző intenzív hatása, vagyis tápértéke az idő múlásával csökken. Ezért nyugodtan felhasználhatja bármilyen növényhez, lehetőleg tavasszal és nyáron.
Most már tudja, hogyan hozhat létre komposztot, és hogyan gyorsíthatja fel a teljes komposztálási folyamatot. Ha bármilyen kérdése merülne fel a komposzt létrehozásával kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal a már ismert elérhetőségen, és szívesen adunk tanácsot. Írjon a info@higarden.eu címre.