Hogyan vásároljon magokat beltéri termesztéshez?

Már alig várja, hogy az új év után három növényt ültessen a sátorba, de nem tud eligazodni a piacon kapható magok óriási kínálatában? Cikkünkben részletesen elmagyarázzuk a leggyakoribb fogalmakat, amelyekkel vásárláskor találkozhat, és néhány tippet is adunk ahhoz, mely magok a legjobbak beltéri termesztéshez.

A magokkal is nagyjából úgy van, mint a borral. A nevük sok mindent elárulhat, de azt gyakran nem, hogy jó minőséget vásárol-e, illetve ízleni fog-e Önnek. Az érdekes elnevezés mögött azonban olyan fajta is rejtőzhet, amely nem alkalmas beltéri termesztésre, vagy nehéz felnevelni. Vásárláskor ezért gondolkodjon gyakorlatiasan. A beltéri termesztéshez való magok kiválasztásának legfontosabb szempontjai a növények felépítése és neme, az érési idő, valamint a hatóanyag-tartalom.

Sativa és indica

A termesztők körében elterjedt a sativákra és indicákra való felosztása. Bár a szakértők között vannak kétségek az ilyen megkülönböztetés helyességét illetően, a vetőmag-kereskedők ezt a felosztást használják a hosszú érési idejű (sativa) fajták elkülönítésére a gyorsabban érő, alacsonyabb növésű változatoktól (indica). A leghosszabb virágzási idejű sativák érési ideje akár a 12 hetet is meghaladhatja, és hatalmasra nőhetnek. Emiatt a tiszta sativák nem a legjobb választások beltéri termesztéshez, termesztőboxban, ahol korlátozott a hely. Ráadásul a hosszú érési idő a termesztési ciklus költségeit is növeli. Ezért a termesztők többsége tiszta indicát vagy hibrideket választ, vagyis sativák és indicák keresztezéséből származó fajtákat.

• Sativa fajták: Keskeny levelű fajták, amelyek virágzási ideje megközelítőleg 10–12 hét; eredetileg az egyenlítői területekről származnak.
• Indica fajták: Széles levelű fajták, amelyek hegyvidéki területekről származnak, és virágzási idejük rövid, megközelítőleg 8–10 hét.
• Hibrid fajták: Sativák és indicák keresztezéséből származó fajták, amelyeket meghatározott növénytípus elérésére szelektíven nemesítenek. A virágzási idő és a növények felépítése a szülők génjeinek kombinációjától függ.

Fotoperiódusos és autoflower fajták

A növények többsége rövidnappalos, és csak akkor kezd virágozni, amikor a nappalok hossza egy bizonyos határ alá csökken. Beltéri termesztésnél ez azt jelenti, hogy a termesztési ciklust két fázisra osztjuk: a vegetatív fázisra, amikor a nappalok 16–18 órásak, és a virágzási fázisra, amikor a nappal hossza 12 órára csökken. Kivételt képeznek az autoflower fajták, amelyeket úgy kereszteztek, hogy a nappal és az éjszaka hosszától függetlenül virágozzanak.

• Fotoperiódusos fajták: Rövidnappalos fajták , amelyek virágzása a fotoperiódustól függ. Beltéri körülmények között csak a 12/12-es üzemmódra való átállítás után kezdenek virágozni.
• Autoflower fajták: A fotoperiódustól független változatok a nappalok és az éjszakák hosszától függetlenül kezdenek virágozni, rendszerint körülbelül 21 nappal a csírázás után.
• Fast vagy early fajták: A fast vagy early elnevezést a gyors virágzáskezdetű és rövid virágzási idejű fajtákra használják. Ezek azonban nem autoflower fajták.

Feminizált és reguláris magok

A növények kétlakiak, így egy populációban hím- és nőivarú egyedek is előfordulnak. A termesztők többsége kizárólag a mag nélküli virágokat hozó nőivarú növények termesztésére összpontosít. Ezek ugyanis tartalmazzák a legtöbb hatóanyagot. Ehhez időben el kell távolítani a hím növényeket a kertből, ami a tapasztalatlan termesztők számára kihívást jelenthet. Ezért ma a termesztők többsége feminizált vetőmagot használ, amelyből kizárólag nőivarú növények fejlődnek. A reguláris vetőmagnak is megvan azonban a maga helye: új fajták nemesítésére használják, és fontos a faj megőrzése szempontjából is.

• Reguláris vetőmag: Hagyományos módon beporzott növényektől származó magok, amelyekből csírázás után nőivarú és hímivarú növények is fejlődnek.
• Feminizált vetőmag: Feminizált növényektől származó magok, amelyekből kizárólag nőivarú növények fejlődnek.

Hatóanyag- és terpéntartalom

A fő vonzerejét a hatóanyag-tartalma jelenti, különösen a kannabinoidok, de a terpének és a flavonoidok is. A legismertebb kannabinoidja a THC (tetrahidrokannabinol), amely a növény számos hatásáért felelős. Nem kevésbé fontos kannabinoid a CBD (kannabidiol), amely azonban a THC-vel ellentétben nem fejt ki pszichoaktív hatást. A THC- és CBD-tartalom alapján a három kemotípusba sorolható; az 1%-nál magasabb THC-tartalmú termesztésére külön jogszabályok vonatkoznak. Ugyanez érvényes az 1% alatti THC-tartalmú nagy területen történő termesztésére is.

Érdekelheti: Hogyan termeszthet legálisan?

• 1. típus: Magas THC- és alacsony CBD-tartalmú fajták. A modern fajták akár 30% THC-t is tartalmazhatnak, nyomnyi mennyiségű CBD mellett.
• 2. típus: Kiegyensúlyozott THC- és CBD-tartalmú fajták.
• 3. típus: Minimális THC- és magas CBD-tartalmú fajták. A 0,3% alatti THC-tartalmú, regisztrált 3. típusú fajtákat olykor ipari fajtáknak is nevezik.

További hasznos tippekért és útmutatókért, akár kezdő, akár tapasztalt termesztő, kövesse a Higarden termesztési blogját.