Ügyeljen a vegetatív szakasz leggyakoribb hibáira!

A termesztők gyakran magától értetődőnek veszik a növekedési szakaszt, vagy szükséges rossznak tartják, és nem gondolják, hogy ebben az időszakban bármit is elronthatnak. Pedig éppen ellenkezőleg: a vegetatív szakasz egészséges lefolyása elengedhetetlen a bőséges terméshez. Ön is elköveti az alábbi kezdő hibák valamelyikét, és ezzel veszélyezteti a termést?

A növények életük során több fejlődési szakaszon mennek keresztül. Életük a csírázással kezdődik, és amint a mag gyökeret ereszt, majd levelek kezdenek fejlődni rajta, növekedési (vegetatív) szakaszba lépnek. Ebben az időszakban minden energiájukat a növekedésre, új levelek fejlesztésére és a gyökérzet kialakítására fordítják. Ezt követi a virágzási (generatív) szakasz, amikor virágok, beporzás esetén pedig magok is képződnek. Minden termesztő célja, hogy a vegetatív szakaszban úgy gondoskodjon a növényeiről, hogy azok teljesen egészségesen lépjenek a virágzási szakaszba.

Megnyúlt szárú palánták

A vegetatív szakasz kezdetén sok termesztő tapasztalja, hogy a palántáik szára túlságosan megnyúlt és vékony, ezért könnyen eltörik vagy meghajlik. Ennek leggyakoribb oka a túl alacsony fényintenzitás, ami arra készteti a növényeket, hogy a konkurenciát túlnőve a fényforrás felé nyújtózzanak. A megnyúlt szárú palántákkal gyakran találkozhatunk ablak mellett neveléskor, különösen a tavaszi hónapokban, amikor kevesebb a napsütés. Ezért jobb a palántákat mesterséges világítás alatt előnevelni, még akkor is, ha később a szabadba kerülnek.

Ez is érdekelheti: Hogyan neveljen elő palántákat beltérben?

A palánták szárának megnyúlását a nem megfelelő fényspektrum is okozhatja. Ha a palánták előneveléséhez használt termesztővilágítás a spektrum piros tartományában túl sok fényt, kék fényből pedig csak keveset bocsát ki, a növények az ízközök (az egyes szárcsomók közötti távolságok) megnyújtásával reagálnak. A spektrum kék tartománya ezzel szemben kompakt növekedésre ösztönzi a növényeket, növeli a szár átmérőjét, és elősegíti az új levelek és gyökerek fejlődését. Ezért a palánták előneveléséhez kizárólag olyan növekedési termesztőlámpákat érdemes használni, amelyek kellő arányban bocsátanak ki kék fényt.

Ez is érdekelheti: A fényspektrum és hatása a növények növekedésére

A palánták megnyúlt és összességében gyenge szárának oka a tápanyaghiány is lehet. Egyes növényfajoknál ugyanis a foszforhiány arra készteti a fiatal növényeket, hogy a levelek és a gyökerek fejlesztése helyett inkább a szárak megnyújtására fordítsák energiájukat. Ennek eredményeként a palánták szára megnyúlik, leveleik pedig kicsik maradnak. Ezért a növekedési tápanyagok a kálium és a nitrogén mellett foszfort is tartalmaznak.

Ez is érdekelheti: Hogyan használja a növekedési tápanyagokat?

Öntözési és tápanyag-utánpótlási hibák, valamint a szubsztrát nem megfelelő pH-ja

A nem megfelelő öntözés és a növények tápanyagellátásával kapcsolatos problémák szorosan összefüggenek, és a kezdő termesztők leggyakoribb hibái közé tartoznak. A szubsztrát nedvességtartalma ugyanis befolyásolja a növények tápanyagfelvevő képességét. A túlöntözött szubsztrátban a gyökerek nem jutnak oxigénhez, ami lelassítja a tápanyagok felszívódását, és akár gyökérrothadáshoz is vezethet. Ezért két öntözés között mindig hagyja részben kiszáradni a szubsztrátot. Szabadföldi ágyásban általában akkor öntözünk, amikor a talaj felső 3–5 centiméteres rétege kiszáradt. Virágcserepek esetében a cserép megemelésével, nagy termesztőedényeknél pedig a talaj felső rétegének ellenőrzésével állapíthatja meg, mennyi víz van a szubsztrátban.

Ez is érdekelheti: Milyen gyakran öntözze a virágcserepekben nevelt növényeket?

A szubsztrát savassága vagy lúgossága (pH-ja) befolyásolja, hogy a gyökerek milyen mértékben tudják felvenni belőle az egyes tápanyagokat. Ha a gyökerek környezete túl savas vagy éppen lúgos, bizonyos tápanyagok kisebb mértékben vagy egyáltalán nem szívódnak fel, így a növények tápanyaghiánytól szenvedhetnek. Talajban és szerves szubsztrátumokban (föld, kókusz, tőzeg) a pH optimális tartománya 5,5–6,5, hidroponikában és inert szubsztrátumokban (kőzetgyapot, perlit, agyaggranulatum) pedig 5,6–6,4.

Ez is érdekelheti: Miért fontos az öntözővíz és a szubsztrát pH-ja?

A vegetatív szakaszban a növények leggyakrabban nitrogénből (N) szenvednek hiányt, pedig erre az új levelek és gyökerek, valamint az aminosavak képzéséhez van szükségük. A növények nitrogénhiánya először az alsóbb szinteken lévő nagy levelek sárgulásában mutatkozik meg. A növények nitrogénellátásának leggyorsabb módja az ásványi növekedési tápanyagok használata. A tápanyaghiányt azonban jobb rendszeres tápanyag-utánpótlással és az adott helyhez, illetve termesztési módszerhez igazított tápanyagellátási tervvel megelőzni.

Ez is érdekelheti: Hogyan válasszon tápanyagokat beltéri vagy kültéri termesztéshez?

A növények alakításának hibái

Ha semmi sem korlátozza a növényeket, a vegetatív szakaszban rendkívül gyorsan növekedhetnek. Ráadásul a virágzás kezdetén a magasságuk akár többszörösére is nőhet. Különösen a kezdő termesztőknek lehet nehéz megbecsülniük, mekkorára nőnek végül a növények. Beavatkozás nélkül a legtöbb fajta karácsonyfa alakúra nő, egyetlen főággal. Egyes korán virágzó és alacsonyabb növekedésű fajták ennél kisebbek maradnak, és a virágzási szakaszba lépve nagyjából másfél-kétszeresükre nőnek; teljes magasságuk ritkán haladja meg az 1,5 métert. Más fajták akár 3 méteresre vagy még magasabbra is nőhetnek, a virágzás során pedig akár eredeti hosszuk háromszorosára nyúlhatnak.

Ez is érdekelheti: Hogyan válasszon fajtamagokat beltéri termesztéshez?

Különösen a beltéri termesztőknek, de nem csak nekik fontos elsajátítaniuk a növényalakítás alapvető technikáit. A hajtáscsúcsok visszavágása a legegyszerűbb és leggyakoribb módja a termesztőtér jobb kihasználásának, és ezáltal a növények terméshozama is növelhető. Ez különösen hasznos growboxokban (termesztősátrakban) vagy üvegházakban történő termesztéskor. A hajtáscsúcsok visszavágását akkor kezdheti el, amikor a növényeken legalább három pár valódi, fogazott levél fejlődött. Hasznos módszer a hajtások hajlítása és rögzítése, valamint a hálókba fűzés (ScrOG) is. Bármelyik technikát választja, a legtöbb LST-módszer esetében már a vegetatív szakaszban el kell kezdeni a növények alakítását.

Ez is érdekelheti: LST és növényalakítási technikák

Szeretne megtanulni profiként termeszteni? A Higarden blogján minden héten friss útmutatókat, tippeket és újdonságokat talál a termesztés világából.