Neveljen három növényt a szabadban – 6. rész: Felkészülés a virágzásra
A július 21-i nyári napforduló után az éjszakák egyre hosszabbodnak. Eleinte lassan, augusztus folyamán azonban egyre gyorsabban rövidülnek a nappalok. Ez csak egyet jelent: kezdetét veszi a virágzás! Sorozatunk mai, szabadtéri termesztéssel foglalkozó részében a vegetatív fázis és a virágzás közötti átmeneti időszakra összpontosítunk, és megtanuljuk, hogyan készítheti fel a növényeket, hogy a nyár második felében bőséges termést hozzanak.
A múltkori részben a kertjét veszélyeztető leggyakoribb kártevőkkel foglalkoztunk. Reméljük azonban, hogy minden nehézség elkerülte, és növényei most teljes erejükben vannak, készen a virágzásra. Bár még néhány hétbe telik, mire megjelennek rajtuk az első virágok, már most elkezdheti megfigyelni az apró változásokat.
A virágzás jelei
A vegetatív fázisban a növények a növekedésbe és az új levelek képzésébe fektetik az energiájukat. A virágzás idejének közeledtével azonban a növekedésük is változni kezd. Ismert jelenség a virágzás kezdete előtti, rövid ideig tartó felgyorsult növekedés. Ez az úgynevezett „stretch” különösen jól megfigyelhető beltéri termesztésnél, ahol a nappalok és az éjszakák hossza azonnal megváltozik. Szabadtéri termesztésnél, amikor a fotoperiódus hossza fokozatosan változik, ez kevésbé feltűnő, de számítson arra, hogy az első bimbók megjelenése előtt a növényei még szépen megnyúlnak.
Közvetlenül a bimbók megjelenése előtt a hajtáscsúcsok külseje is megváltozik: sűrűbbé válnak, és több új, világoszöld hajtás jelenik meg rajtuk. Ezeken a helyeken hamarosan kifejlődnek az első virágbimbók, pontosabban a bibék, amelyek fehér szőrszálakra hasonlítanak. A virágok a hajtáscsúcsokon, valamint minden levélcsomónál növekednek.
Ügyeljen a hímivarú növényekre: Ma a termesztők többsége feminizált magokból nevel növényeket, amelyekből csak nőivarú növények fejlődnek, így nem kell attól tartaniuk, hogy a hímivarú növények megtermékenyítik a termést. Ha azonban hagyományos magokat használ, tartsa szem előtt, hogy a hímivarú növények valamivel korábban kezdenek virágozni, mint a nőivarúak. A nőivarú virágok beporzását úgy előzheti meg, hogy a hímivarú növényeket még a virágpor kibocsátása előtt eltávolítja a kertből. A hímivarú virágokat öt szirom alkotja; kinyílásuk után öt porzó válik láthatóvá, amelyek virágport bocsátanak ki. A hímivarú virágok rövid kocsányokon, a nőivarú virágokéval megegyező helyeken nőnek.
Érdekelheti: Útmutató a magok kiválasztásához
Az utolsó lehetőség a növények alakítására
A fiatal növények szárai rugalmasak és zöldek, ezért könnyen hajlíthatók. Ahogy azonban öregszenek, a szárak elfásodnak, és hajlításkor megnő a repedés veszélye. Ha hálóhoz rögzíti vagy hajlítja a növényeket, hogy elférjenek az üvegházban, érdemes július végéig a lehető legtöbb munkát elvégezni rajtuk.
Az elágazás elősegítése érdekében a hajtáscsúcsok visszacsípése elméletileg még egy-két héttel az első bimbók megjelenése előtt is elvégezhető. Ha azonban nem tudja pontosan, mikor kezd virágozni a fajtája, biztonságosabb, ha legkésőbb július második felében utoljára megmetszi a növényeket.
Érdekelheti: Minden a növények alakításáról és a fejlett LST-módszerekről
Tápanyag-utánpótlás virágzáskor
Általánosságban elmondható, hogy a vegetatív növekedés során a növényeknek több nitrogénre (N) van szükségük, amelyet az új, zöld növényi részek képzésére használnak fel. A virágzásba lépve nő a foszfor- (P) és káliumfogyasztásuk (K). A tápanyag-utánpótlás módja és gyakorisága az Ön termesztési módszerétől függ.
Ágyásokban a talajnak elméletileg elegendő tápanyagot kell tartalmaznia a növények egészséges fejlődéséhez. Ez természetesen csak akkor igaz, ha megfelelően gondozza az ágyásokat, és mulcsozással, komposzttal, valamint más szerves anyagokkal folyamatosan pótolja a talaj tápanyagait. Virágzáskor azonban extra foszfor- és káliumadaggal is támogathatja a növényeket, ami segíti a virágok képződését. Ágyásban történő termesztésnél erre a célra a legjobb választás a szerves tápanyagok, amelyeket az első bimbók megjelenése előtt dolgozhat be a talajba. A folyékony ásványi tápanyagok gyorsan eljuttatják a tápanyagokat a növényekhez, hatásuk azonban rövid ideig tart, károsítják a talaj mikrobiomját, esőben pedig kimosódnak. Ezért szabadföldi termesztésnél csak akkor érdemes használni őket, ha feltétlenül szükséges.
Érdekelheti: Milyen tápanyagokat válasszon szabadtéri termesztéshez?
Virágcserepekben történő termesztésnél a talaj előbb-utóbb kimerül, ezért szükségessé válik a növények tápanyag-utánpótlása. Önön múlik, milyen tápanyagot választ. Használhat talajhoz való ásványi vagy szerves tápanyagokat, folyékony vagy fokozatosan felszabaduló változatban. Ügyeljen azonban a következetességre: ha ásványi tápanyagokkal kezdte a termesztést, ne váltson a folyamat közepén szervesekre. Ezek ugyanis más elven működnek, és előfordulhat, hogy a növények nem élik túl az étrendváltást. A legtöbb tápanyaggyártó a növekedési fázisok szerint bontja fel a tápanyag-utánpótlási programokat, így elegendő követnie az adagolási táblázatot.
Mára ennyi. A Neveljen három növényt a szabadban című sorozat következő részében magával a virágzással foglalkozunk, valamint azzal, hogyan védheti meg a termést a kedvezőtlen időjárástól és a penésztől.